Kisterem

Vadállat-ember viszonya, kérdőjelei

Lóki György

Az emberek utáni kultúra kutatása illetve az emberek és állatok közti viszonyról szóló viták napjaink világkultúrájának gazdagítására és diverzifikálására ösztönzik a szakmai közösségeket.

Vitathatatlan, hogy a solymászatra hiteles és fontos tevékenységként kell tekintenünk, hiszen ez egy olyan tevékenység, ami őseink örökségét hordozza; csakúgy, mint a pásztorkutyák, kapcsolatot teremt a múlt és a jelen között, megerősítve az identitást a feladat generációról generációra való átadásán keresztül, ezzel korunk emberét időtlen értékek egy nagyobb kontextusába helyezve.

Farkasok visszatérése az Aggteleki-karsztra és a Zempléni-hegységbe

Szabó Ádám

Magyarország lakosságának nagy része nem tud arról, hogy hazánkban élnek farkasok. Akik hallottak erről, az is jobbára annyit tud, hogy időnként átkóborol hozzánk egy-egy példány Szlovákiából. Az Aggteleki Nemzeti Park a barlangjairól vált ismertté, de azt kevesen tudják, hogy itt, természetes körülmények között, köszönhetően a szlovák magyar államhatár közeli stabil populációnak, az Aggteleki-karszton és a zempléni-hegységben élnek és szaporodnak farkasok.

A Csongrád megyei juhászok őrző és terelő kutyái

Nagy Gábor, PhD

Előadásom a Csongrád megyei juhtenyésztők őrző és terelő kutyáival foglalkozik. A juhtenyésztés a vizsgált régióban is meghatározó ágazata az állattenyésztésnek. Vizsgálatomban a mai korban folytatott tanyai gazdálkodás egy fajtáját mutatom be: a családi juhtenyésztő gazdálkodást, amibe szervesen illeszkedik a pásztorkutyák tartása, használata és tanítása. A kutyák beszerzési forrásainak vizsgálata mellett a terelésben megmutatkozó genetikai vonatkozásokról és a tanítási módszerekről összegzem kutatásom eredményeit.

"Kutyaharapást szőrivel!" - a veszettség hiedelmei a Kárpátmedencében

Dr. Mód László

Az előadás a veszettséghez kapcsolódó hiedelmeket próbálja áttekinteni, amelyek a Kárpát-medencében sokfelé ismertnek számítottak. Más betegségek esetén az akadémikus orvoslás és a népi gyógyítási gyakorlat korábban elvált egymástól. Esetünkben ez a folyamat azonban elhúzódott, hiszen a hivatásos és a laikus gyógyítók a gyógymódokról, az alkalmazható eljárásokról évszázadokig közel azonos ismeretekkel rendelkeztek. Az alföldi mezővárosi és falusi közösségek védekezési technikái közül az ún.

Pásztorkodás és pásztorkutyák a pásztorok szemszögéből nézve - videointerjúkkal illusztrált előadás

Czéher György

A pásztorkodó tájgazdálkodás komplex jelenség. A képzett pásztor munkája teljes mesterség. A pásztorkodás eltérő ökológiai és politikai körülmények között eltérő formákat öltött az évszázadok folyamán a magyarság állattartó kultúrájában. A gulyások, juhászok, kondások munkáját - számos területen - nem is lehetett eredményesen végezni megfelelő munkakutya falkák segítsége nélkül.

A pásztorkutya falka dinamikája a nagyvadak elleni védelemben és hárításban

Buzogány Ágnes

Fogalmak: pásztorkutya, falka, nagyvadak, védelem és hárítás

A falka kialakulása és felépítése

  • a falkavezér: pozíció megszerzése és megtartása, jogok és kötelezettségek, szellemi dominancia

  • az alfaszuka szerepe a falkában

  • a falka tagjai: fiatal és öreg egyedek, kanok, szukák és heréltek,

  • a falka omegája

A nagyvadak támadási szokásai

  • medvetámadások

  • farkastámadások

A sinka

Tari József

Tisztelt Érdeklődők!

Charles Darwin 1859. évben megjelent The Origin of Species műve óta tudjuk, hogy az állatvilág az egyes fajokon belül is meglehetősen nagy változékonyságot mutat. Különösen igaz ez Közép-európára a Kárpát-medence géngyűrűn belül a kutyafajtákra, azon belül pedig a magyar pásztorkutyák világára.